Az állványon álló, körülforgatható turistatávcsövekhez hasonló kronoszkóp nézőkéjében a jelen romjainak a helyén a számítógéppel rekonstruált ókori vagy középkori épületek jelennek meg.
Régi és máig eldöntetlen vita a régészek körében, hogy miképpen szabad bemutathatóvá tenni a romok alapján elképzelt épületeket. A festmény, a vitrinbe zárt makett vagy a képernyőn bemutatott számítógépes animáció elszakad a helyszíntől. Más a lépték, más a perspektíva. Újjáépíteni? Bár sok helyen ehhez az eszközhöz nyúlnak, ez igen drága és szakmailag kockázatos vállalkozás. A hitelességet senki nem garantálja, hol vannak már az eredeti anyagok és technológiák, egy elrontott rekonstrukció elfedi a megmaradt eredeti romokat is. Az igény viszont óriási, a rommezőket felkereső turisták tömegeit nem elégítik ki a térdig érő falak, ők azok alapján nem tudják elképzelni az egykori épületeket.
A kronoszkóp kifejlesztői a virtuális valóság eszközeit használták fel. A látogató a romparkban sétálva megállhat a legalkalmasabb helyen telepített kronoszkóp előtt és belenézhet a készülékbe. A csillogó fémoszlopon álló nézőfejjel, mint egy periszkóppal, körbe is pásztázhat, a kronoszkópban meglátja a rekonstruált múltat.
A látott háromdimenziós hatású képen a múlt jelenik meg. A falmaradványok, alapok helyén ott állnak a több száz vagy több ezer éves épületek, a feltámasztott múlt. Fotorealisztikus részletességgel kidolgozott minden fal, oszlop, ablakkeret, cserép. Minden a maga helyén, nagyságában és távolságában látszik, mintha csak valóban felépült volna. Nem kell többé elképzelni a nehezen elképzelhetőt: ott áll a helyén.
A módszer nemcsak romok feltámasztására alkalmas, hanem bemutathat egész városképet is. Ugye, milyen izgalmas lenne egy turista számára, ha a kronoszkóppal, mint egy varázstávcsővel körbenézhetne például a XIX. század végi Budapesten, vagy Esztergom középkori főterén? Vagy a jövőbe látni: a kronoszkóp megmutathatja, hogyan illeszkedik be egy tervezett épületegyüttes a jelenlegi városképbe – sok városrendezést övező vitát megkönnyítene, ha a környező lakók már a tervezéskor láthatnák a leendő összképet.
Az egykori Lánczhíd tér 1880-as körpanorámája, múzeumokban talált archív fényképek és fototípiák számítógépes összemontírozásával és retusálásával készült (Holakovszky László)
Maga a kronoszkóp magyar találmány, amelyet magyar és nemsokára Európa-szabadalom véd. A berendezés lelke az akár 360 fokban körülforgatható, a forgatás hatására önbeálló képmegjelenítő mechanizmus, amely mindig az adott nézési irányba eső virtuális képrészletet jeleníti meg. Az okulárokba betekintve látott kép nagy látószögű (40° x 40°) és részletdús. A formatervezés Hurton Tamás munkája. A burkolat mindenfajta időjárási viszontagságot elvisel, ellenáll esőnek, forró napsütésnek, fagynak. A fejrész a kétoldalt elhelyezkedő fogantyúkkal könnyedén elfordítható, a 3 szintű fellépő révén alacsony felnőttek és gyermekek egyaránt kényelmesen, görnyedés vagy lábujjhegyen való ágaskodás nélkül használhatják. A kronoszkópban látott látvány ki-kitekintve összehasonlítható a környezet jelenlegi állapotával és pontosan azonosítható, melyik rom milyen volt eredeti állapotában.
A kronoszkópban megjelenített kép természetesen számítógéppel készül, a legkorszerűbb 3D testmodellezéssel. A munka minden esetben az elvi rekonstrukciók elkészítésével kezdődik. Hozzáértő régészek a jelen romjai, a fellelhető korabeli ábrázolások vagy máshol épen maradt építmények analógiái segítségével megállapítják, milyen lehetett az építmény az eredeti állapotában. A kisnánai 3D rekonstrukciók Borgulya Gergely építész-informatikus alkotásai, az aquincumi kronoszkópban látható 270°-os polgárvárosi körpanorámát dr. Zsidi Paula régész igazgató irányításával Németh Ádám grafikusmûvész alkotta meg, az egri panoráma a Pazirik Kft. igényes modellezését dícséri.
Az aquincumi Macellum elméleti rekonstrukciója (Istvánfi Gyula)
Aquincum első két kronoszkópja esetében a régészetileg hitelesnek tekinthető elméleti épület-rekonstrukciókat a műegyetemi Építészettörténészeti és Műemléki Tanszék professzora, dr. Istvánfi Gyula készítette.
Az aquincumi Macellum 3D rekonstrukciója (Borgulya Gergely)
